A táplálékokról szóló oldalon részletesen írtam a kereskedelemben kapható
táplálékállatokról és azok tulajdonságairól, így itt nem ismétlem meg, itt csak az
etetés mikéntjéről szeretnék írni.

A növekedésben lévő állatot lisztkukaccal, légyméretű tücskökkel, viaszmoly
lárvával etethetjük, valamint itt is szóba jöhet egy kis apróra tépett saláta.
A viaszmolyt növekedésben lévő állatnak csak visszafogottan adjuk, mert
a nagy tápanyag- és foszfortartalom miatt az állat csontozatába szükséges
kalcium az emésztés során feldolgozódhat és krónikus kalciumhiány léphet
fel kedvencünknél.

A kifejlett kaméleonunknak sok lisztkukacot, kifejlett tücsköket, viaszmoly-
lárvát adhatunk, valamint szopós egeret, de ez is energiabomba, rengeteg
fehérjét tartalmaz. A gyászbogár lárváját és a kifejlett lisztbogarat nem
nagyon kedveli a kaméleon, csak akkor eszi meg, ha nagyon éhezik. A kifejlett
kaméleonnak már bátran adhatunk szabadban fogott rovarokat, hernyókat is.
A gyűjtésnél jó ha tudjuk, mit fogtunk, mert mérgező és csípős rovart nem
szabad összeengednünk a kaméleonnal. A nagyon színes rovarok és hernyók
többsége valamilyen méreganyagot tartalmaz, vagy csak egyszerűen rossz
ízű. Ezekkel ne próbálkozzunk. Azonban a lepkék, pillangók, legyek jól
jöhetnek. A legyet legjobb, ha mi tenyésztjük, mert csak a házilégy ajánlott. Ha
az eledel repül és nem csak mászik, az nagyon érdekli a kaméleont!

Olyan területen ne gyűjtsük táplálékállatot, ahol rovar- vagy gyomirtót
permeteztek nemrég, mert a rovarok testében felhalmozódott méreganyag
a kaméleonra is mérgező hatással van.

A kaméleonoknak van egyéniségük, ráunnak arra az ételre, amit sokáig kapnak.
Nagyon szeretik a változatosságot és különbséget tudnak tenni az élelmek
között. Ha valami egyszer nem ízlett, azt máskor nem fogja megenni.
Ezért nagyon fontos, hogy ne adjunk neki idejekorán nagy táplálékot,
például sáskát, mert azzal megijesztjük a kaméleont és akkor is félni fog
tőle, amikor megnőtt és már simán meg tudná enni. Persze az éhség nagy úr,
a félelmet is legyőzi, de inkább legyünk türelmesek.

A megfelelő emésztéshez 25 °C feletti hőmérséklet szükséges, de legjobb ha
30 °C körüli hőmérsékletre tud melegedni az állat. A tücsköket, bogarakat
adhatjuk egy magas falú edényben, amiből nem tudnak kimászni, de fentről a
kaméleon jól belelát, vagy akár szabadon is engedhetjük őket a terráriumban,
ha nem kell attól félni, hogy esetleg éjjel kárt tesznek a kaméleonban. Ha egy
nőstény tücsök lerakja a petéit a terráriumunkban, akkor hamarosan saját
tenyésztésű tücskökkel fogunk büszkélkedni. A gyászbogár lárváját és a liszt-
kukacot egy alacsonyabb edényben, például a táplálék oldalon látható etető
edényben a legjobb beadni. Ne tegyünk kukacot az alomra, mert rögtön leássa
magát és csak a kész bogárral fogunk majd találkozni, de azt a kaméleon
nem szereti. A viaszmoly hernyóját egy ágra helyezzük kézzel vagy csipesszel,
az ott jól megkapaszkodik és a mászásával rögtön felkelti majd a kaméleon
érdeklődését. A repülő állatokat gyors mozdulattal juttassuk be, majd hirtelen
zárjuk be az ajtót és meglátjuk, mennyire a mozgásra reagál a kaméleon. A
szopós egeret szintén etető tálkában adjuk be. A mászó élelmet a tenyerünkben
is felkínálhatjuk a kaméleonnak, ha szeretnénk kissé közeledni hozzá, de nagy
hálarebegést ne várjunk.

Az etetést a legjobb úgy időzíteni, hogy reggel és este adjunk az állatnak enni.
Én reggel a tücsköket szoktam beadni, hogy nappal tudjon mire vadászni, majd
este a kukacokkal és hernyókkal vacsoráztatom és amikor már nem eszik
többet, akkor biztos lehetek benne, hogy megkapta az aznapi fejadagot.

Este nem érdemes sok táplálékkal tömni, mivel az emésztése éjjel lelassul, a
táplálék a gyomorban pang és a kaméleonnak nehéz éjszakája lesz, vagy az
éjszakai lehülés miatt a táplálékot ki is öklendezi.

Napos egeret evő kaméleon. A tojásrakás előtt álló nősténynek nagyszerű kalcium-
forrást jelentenek a gerincesek. De ne etessük gyakran egérrel, mert nagy a
tápanyagtartalma és könnyen túlhizlaljuk a kaméleonunkat.